Kritikus állapotban Ausztrália négy természeti világörökségi helyszíne
2020 óta romlott annak a négy ausztrál természeti világörökségi területnek az állapota, amely globálisan kiemelt jelentőségűnek számít – a Ningaloo, a Shark-öböl, a Purnululu Nemzeti Park és az ausztrál fosszilis emlőshelyek közé tartoznak. Ez azt jelenti, hogy az ilyen területek 25%-a rosszabb egészségi állapotban van, vagy jobb tervezésre szorul a jövőjük biztosítása érdekében. A Nagy-korallzátony továbbra is a legalacsonyabb, „kritikus” besorolásban marad, globálisan mindössze 17 természeti világörökségi helyszín közé tartozik ezzel a kilátással. Csak a Macquarie-sziget javult kilátásaiban, elsősorban a rágcsálók és nyulak eltávolítása miatt. Ausztrália további 11 területének helyzete változatlan maradt.
Ezeket az eredményeket a Világ Természetvédelmi Unió, a természet globális hatóságának új, független Világörökségi Kilátása tárja fel, amelyet ma adtak ki. Mi vezetett a leminősítésekhez? Az éghajlatváltozás a legnagyobb fenyegetés. Egyre súlyosbodó tengeri hőhullámok sújtják a korallzátonyokat, míg a szárazföldi területeket szélsőséges időjárási viszonyok és erdőtüzek is érintik. Az éghajlatváltozás jelenleg 12, azaz Ausztrália ilyen jellegű területeinek 75%-át fenyegeti, ami több, mint bármely más veszély.
A legfrissebb IUCN-jelentés szerint hat ausztrál világörökségi terület „jelentős aggodalomra” okot adó besorolást kapott, négy pedig „jó néhány aggodalommal” minősítést, míg öt „jónak” minősül. A Nagy-korallzátony az egyetlen, amely „kritikus” besorolásban van.
Pozitív hír, hogy a Macquarie-sziget helyreáll. Ausztrália Macquarie-szigete Új-Zéland és Antarktisz között fekszik, és elszigeteltsége tökéletes otthont biztosított a tengeri madaraknak és a különleges nagynövényű fajoknak. Az idegen rágcsálók és nyulak azonban komoly károkat okoztak. A Macquarie kilátásainak javulása a nagyon sikeres kártevőirtó és helyreállítási programnak köszönhető. Mivel ezeket a kártevőket kiirtották, a növényzet újra növekedni kezdett, és nagy számban tértek vissza szaporodni a tengeri madarak, mint az albatroszok és a barlangi csérpek.
Ezek az erőfeszítések vajon elegendőek lesznek-e az éghajlatváltozás, a bányászat és infrastruktúra, valamint az invazív fajok által jelentett, a területek határain kívülről érkező fenyegetések elleni védelemhez? Ezek a fenyegetések akkor is fennállnak, amikor sok terület költségvetési korlátokkal küzd.
Az éghajlatváltozás, mint a legnagyobb fenyegetés, indokolttá teszi, hogy a döntéshozók a lehető legtöbbet tegyék a klímavédelem terén, hogy megőrizzék ezeknek a helyeknek a különlegességét.
Forrás:
https://theconversation.com/since-2020-4-of-australias-natural-world-heritage-properties-have-deteriorated-266578
Dátum: 2025-10-11