Az elmúlt évtizedek során számos közép-kelet-európai ország szembesült a múlt fájdalmas eseményeinek feloldozásának kihívásával. A Volhyniai mészárlás, amely 1943-ban történt, amikor a Ukrán Felkelő Hadsereg tagjai tömegesen öltek meg lengyel civileket, továbbra is súlyos sebeket ejt a lengyel-ukrán kapcsolatokon. A mészárlás áldozatainak száma 60 és 120 ezer közöttire tehető, akik tömegsírokban nyugszanak, gyakran jelölés nélkül és megfelelő emlékezet nélkül.

Több mint 30 éve lengyel politikusok próbálják meggyőzni ukrán kollégáikat az áldozatok exhumálásának és méltó eltemetésének szükségességéről. 2011-ben lengyel régészek körülbelül 400 maradványt exhumáltak, azonban ezt követően teljes blokád lépett életbe az archeológiai munkálatokra vonatkozóan, amely a mai napig tart.

Radosław Sikorski, Lengyelország volt külügyminisztere bejelentette tavaly ősszel, hogy sikerült megállapodni Ukrajnával az exhumációról, azonban Volodymyr Zelensky ukrán elnök legutóbbi látogatása után úgy tűnik, mintha minden korábbi egyezményt figyelmen kívül hagytak volna, és a vita újra a kezdetektől indulna. Zelensky elnök magatartása – mint aki kerüli a témát – újra felveti azokat az összetett kérdéseket, amelyek az emlékezés politikájával és a nemzeti gyászmunkával kapcsolatosak.

Ez az ügy rámutat arra, hogy a történelmi sebek gyógyítása érzékeny diplomáciai egyeztetést igényel, és hogy a régi konfliktusok feldolgozása továbbra is nagy kihívást jelent a régió számára. A lengyel-ukrán kapcsolatok jövője szempontjából alapvetően fontos lenne a közös történelmi emlékezet tiszteletben tartása és a méltóságteljes emlékezés megadása minden áldozat számára.

Forrás URL: https://wiadomosci.onet.pl/opinie/o-rzezi-wolynskiej-prezydent-zelenski-nie-powiedzial-nic-wiemy-dlaczego/3dh1lyl
Dátum: 2025-01-16